Barbi

Az 1700-as évek végén, a szóbeszédek szerint észak-Angliában élt egyszer egy nő, aki elégedett volt a külsejével. A szóbeszéd egy kicsiny falúból terjedt és lassanként mindenkihez eljutott a hír, miszerint igen is létezik, valaki már találkozott egy nővel, aki elégedett volt azzal a testtel, amit a tükörben látott.

A szóbeszédből legenda lett, a legendából mítosz. Az idő múlásával ez a mítosz feledésbe merült, de nem tűnt el teljesen. Időről-időre a mai napig is előbukkan valaki, aki emlékszik még arra a történetre, hogy egyszer, az emberiség történetében egyetlen egyszer volt egy nő, aki nem kapott idegrohamot a saját testének legapróbb elváltozása láttán, amit lehet emberi szem nem is látna, de a női szem bizony látja.

A férfi számára az Isten pénze sem elég, egy nő számára a teste sosem lehet elég tökéletes. Ki tudja, talán ez így van rendjén, talán az evolúciós ösztönünk diktálja ezt, esetleg a fajfenntartásunkhoz szükséges belső késztetés tehet erről, mindenesetre egy dolog egészen biztos. Nem Barbi lesz az a nő, akikről szólnak majd a krónikák és a történelem feljegyzései mint egyetlen nő, aki elégedett volt a testének vonalaival.

Barbi egy tipikus nő. Barbi sincs megelégedve a testével, de talán a „nincs megelégedve” szóösszetétel nem igazán adja vissza azt az állapotot, ahogyan Barbi tekint testének látványára, azt meg aztán főleg nem, amilyen lesújtó véleménye van saját magáról.

A helyes test és önképhez a világot racionálisan látva, következetesen gondolkodva, a realitások talaján állva lehetséges megfelelően értékelni. Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, hogy ezen tulajdonságokkal a nők igencsak hadilábon álnak, így nem igazán várható el tőlük, hogy saját magukról egy olyan képük legyen, ami csak egy kicsit is a realitásokhoz közelít.

A nők ugyanis képtelenek reálisan értékelni. Nem csak a mindennapokban és a társadalomban nem tudják elhelyezni magukat, hanem a külsejük megítélése is nagymértékben függ a külvilágtól és a külső emberi vélemények összességétől. Egy nő soha nem látja magát szépnek, vagy ha igen és találkozik egy számára értelmezhetetlen tekintettel, vagy ami még rosszabb egy negatív visszacsatolással, akkor képesek egy pillanat alatt felülírni mindazt, amit addig gondoltak magukról, a combjuk vastagságáról, a fenekük feszességéről, a mellük nagyságáról, vagy éppen a nőiességük bizonyosságáról.

Minél érettebb egy nő, annál inkább helyén tudja kezelni saját magát és látni saját magát úgy, ahogyan ő valójában létezik, de a fiatal nőknél még totális a káosz.

Barbinál semmi sem indokolja, hogy olyan véleménnyel legyen magáról, hogy azt hallgatni is rossz, márpedig Barbi végtelenül rondának és visszataszítónak látja magát, nem beszélve arról, amilyen lesújtó véleménnyel van saját magáról.

Ez az állapot azonban rengeteg problémát vet fel és nehezíti meg Barbi életét is, mivel ez a negatívizmus, ahogyan Barbi vélekedik saját magáról megjelenik a kisugárzásán is, így mintegy szavak nélkül elhitetvén a környezetével is azokat a jelzőket, ahogyan ő vélekedik magáról.

barbi saját elmondása szerint amikor lemegy egy szórakozóhelyre, egyetlen férfi sem megy oda hozzá, vagy szólítja le őt, amit ő azzal magyaráz hogy kövér és a hízás miatt megcsúnyult, pedig erről szó sincsen és hatalmas tévedés.

Sosem az számít ahogy kinézel, hanem az, hogy saját magadról mit gondolsz. Az emberek minden esetben úgy fognak látni téged, ahogyan saját magadat látod. ha utálod magad és csúnyának érzed magad a többi ember is annak fog látni téged mert ezt közvetíted feléjük a tekinteteddel, a testbeszédeddel, a mimikáddal, a nézéseddel, a reakcióiddal.

Barbinak erre a programra igazából nem is lenne szüksége. Igaz, hogy van rajta pár kiló felesleg és lenne mit formálni a testén, de a változásra Barbinak elsősorban fejben van szüksége.

Barbit pontosan azért választottam be ebbe a műsorba, hogy az edzések és az életmódváltása által, elsősorban mentálisan erősödjön meg mert lehet Barbin bármekkora is a változás, ha ezt a változást ő maga nem veszi észre, igazából semmi nem fog változni. Egy nő nem attól lesz szép, hogy 28-as miniszoknyákban is tökéletesen néz ki, hanem attól, hogy tisztában van a nőiességével és a női értékeivel.

Barbi egy nagyon szép lány, helyes arccal és egy rendkívül bájos megnyerő stílussal. Egy fiatal 20 éves lány, aki előtt nyitva áll minden kapu most is, csak éppenséggel nem tartja magát arra érdemesnek, hogy ezeken a kapukon belépjen, úgy érzi nem érdemli meg. Mindezt a külseje miatt. Röhejes.

Barbi mint már említettem prototípusa a fiatal lányoknak, hiszen barbi ön és testképzavara nem egyedi és messze nem csak rá jellemző. Most mondanék egy 90%-ot, de szerintem bátran írhatnék 100-at is, ha arányosítani szeretném azt a tényt, hogy a nők hány százaléka jár hasonló cípőben, és látja a testét ha nem is annyira negatívan mint Barbi, de azért ahhoz közelítően végletekig lesújtóan.

Barbitól egy nagyon nagy fejlődést várok és elsősorban nem az alakját illetően, hanem elsősorban fejben, az önképét illetően. Persze a programja végére a testére sem lesz semmi panasz.